Január 2-án
az új évet köszöntöttük Csókáson (12 fő, 9,5 km). Majális parktól indultunk Király-kút,
a Kecskelyuk-barlang és Udvarkő-barlang érintésével, Csókáson sütiztünk és
pálinkáztunk és a Pisztrángkeltetőnél szálltunk buszra hazamenet.
Január 8-án
Tapolcáról indultunk, érintettük Komlóstető, az Örömhegyet, Magashegyet. Óriási
ellentétek, pompázatos paloták és nagy szegénységről tanúskodó összetákolt
bódék. Bizonyos helyek "hulladéklerakóként működnek", sajnos. Sok
helyről látni lehetett fentről a várost, hol Tapolcát, hol a Bükköt, hol a
keleti részeket (17 fő, 10 km).
Január
15-én először gyenge hóesésben, aztán anélkül tettünk meg nyolcan 6 km-t
Perecesről Varbóra. Csend volt, nyugalom, hó, nagyon élveztük az erdőt és a
dombokat Varbó körül. Bár nem sütött a nap, mégis
kellemesen telt az idő (8 fő, 6 km).
Január 22-én "két féltúránk" volt.
Az Erzsébet téren találkoztunk kilencen és végigmentünk az Avason: az avasi
temetőben a gályarabok sírja, Avasi kilátó, Mária út, Avasi Arborétum Adorján
Imre Fenyőkert, Avasi Arborétum Lomboskert, Greutter-kert, Tampere lépcső,
Aulich utca, Ifjúság utca, Petneházy utca. Ez volt a túra első fele, (3,5 km),
a második felében világjáró túratársaink (Márta és Imre) úti beszámolóját
néztük meg és hallgattuk végig: Vadnyugati kanyonok (9 fő, 3.5 km). Sokan
rögtön a lakásunkra jöttek azonnal túra nélkül.
Január 29-én Lillafüredről índultunk és az
Ujmassai Őskohóhoz érkeztünk. Az út első része könnyebb volt, bár ugyan felfelé
mentünk, de szép avarlepte úton. A Szent István kilátópontnál kis pikniket
tartottuk. A Savós-völgyben még mindig át kell mászni a kidőlt fákon. Aztán
jött egy kissé már benőtt és elhanyagolt szakasz, majd lefelé mentünk nagyon
sáros úton az őskohóhoz (10 fő, 10 km).
Összeállította: Burmeister Erzsébet
